Dendrológiai látnivalók

Dendrológiai látnivalók


folly_terkep


Az arborétum “olyan mint egy ékszerdoboz, kicsi, de minden darabja kincset ér” – mondta látogatását követően a dendrológia elismert szakembere, Johann Gerd Krüssmann (1910–1980).

DSC_7573

Egy fenyőtobozok tengelyét és pikkelyei csavarvonalas felépítését jelképező, lombozat fölé emelkedő kilátó, az arborétum egyik új látványossága, jelképe.

folly_kilato


A kilátóból fenséges panoráma tárul fel a sziget- vagy “tanúhegyekre”; a vulkáni kitörések bazaltorgonás “sapkája” védte meg a pannon tengeri homok és agyag egykor kétszáz méterrel magasabb szintjét a lepusztulástól. A Badacsony 11 km kerületű és tengerszint feletti magasaga 438 m.

dji_0368


Pompás atlaszcédrus – Cedrus atlantica – az arborétumban. Valamennyi fa az eredeti, 1905-ös behozatalból nőtt fa származéka, magonca.

4

Atlasz cédrus – Cedrus atlantica – erdőfolt az arborétumban. A Folly Arborétum sokáig a cédrus telepítések kezdeményezője volt, az itt termett magból nőtt ez az állomány is; a Komárom-Esztergom megyei Agostyáni Arborétum állománya is innnen származik.

5


A világ mind a 25 ciprus faja és három változata helyet talált az arborétumban – így a valódi mediterrán ciprus (Cupressus sempervires) változatos sora mellett, ez a szép szürke lombú arizónai ciprus (C. arizonica) is. Ritkábban látható fajok közül bemutatunk néhányat, így az amerikai MacNab ciprust (C. macnabiana), a Gowen ciprust (C. goveniana), a Kuyamaka ciprust (C. stephensonii); az Ázsiaiak közül a Kashmir ciprust (C. cashmeriana), a Himalájai ciprust ( C. torulosa), Ducloux ciprustd (C. duclouxiana) a gyönyörű, fél évszázdos könnyező ciprust ( C. funebris ) is.


Az arborétum eredeti telepítései között ott volt az óriástobozú vagy Coulter-/Kulter-fenyő (Pinus coulteri) azaz, Európaban az elsők között került ide ez a kulonos kalifornai, Baja-kaliforniai faj és fejlődött termő fává az Örsi-hegy oldalán. Ma az eredeti, öreg arboretumi fa magjaiból nevelt két fiatalabb, de már termetes, toboztermő fa lathato itt. Az északi félteke legnehezebb tobozú fenyője: elérheti a 45 cm-es hosszúságot és a 5 kg-os nedves súlyt.

7

A platánkérgű diófenyő (Pinus bungeana) a kínaiak kedvelt díszfája, mert törzse a kéregpikkelyek leválása után sárgából zöldre, majd a szürke árnyalataira változik és a törzsek egyedileg változó mintázatával egyedülálló látványt nyújt.

8


A legérdekesebb és legjellemzőbb fák megismerését művészi képekkel illusztrált táblák segítik. Ha nem elég az, ami a táblán van, QR-jel segít a további ismeretekhez.

9

A fenyők nagyobb, vagy itt gazdagon képviselt nemzetségei (mint pl. az Abies, Cedrus, Cupressus, Juniperus, Picea, Pinus) összefoglaló táblákat kaptak a tanösvény mentén.

10


Mintegy 400 fenyőféle és 200 lombos fa és cserje van az arborétumban; szakvezetés előzetes kérésre/jelzésre, ma már mindennapos gyakorlat.

11


12

A sétaút átvezet a természetes erdőkön, ahol az eredeti növényzet megőrzése és bemutatása a cél. A Balaton-felvidék, főleg mész- és dolomit formálta dombsorai között feltűnik a permi homokkő savanyúság-kedvelő erdőalji növényzete – igy az enyvecske (Viscaria vulgaris), az erdei sédbúza (Deschamsia flexuosa) [ez a két faj látszik a képen; áprilisban nyílik itt a selymes rekettye (Genista pilosa), nyár végén pedig a csarab (Calluna vulgaris), amely itt az erdőalj természetes gyepszintjét formálja.