Borászat

KISÖRS- SZŐLŐHEGY (BADACSONYÖRS) RÖVID TÖRTÉNETE

A XIII. századi oklevélben találkozhatunk először az Örsi névre hallgató településsel. Ebben az évszázadban kezdett részekre szakadni Nagyörs, Kisörs, Szőlősörs neveken. 1542-es dikajegyzékben Szőlősörs a jobbágyok, Kisörs pedig nemesek lakta falu. Szőlősörs egyházi és világi birtokosok nevén volt. 1548 -ban Csoron András birtokában volt. 1627-ben az Eszterházyak birtoka és a devecseri uradalomhoz tartozott Szőlősörs és Kisörs is. XVII. században Szőlősörs egyesült Kisörssel, amely szintén szőlősterület. Az ősibb rangosabb Kisörs maradt meg az egyesült települések neveként. A környékünkön általánosan Örsöt ismerték és ismerik ma is. 1816-ban épült a Páduai Szent Antal kápolna, amelyet Udvardi Erzsébet a Szent Antal a halaknak prédikál és Három királyok Jézus jászola előtt című képei díszítenek. Kisörshegy 1904-ben kapta meg a hegyközség címet. 1905 ben kezdte el telepíteni a hegy déli oldalán Folly Gyula orvos a róla elnevezett arborétumot. 1909. július 9-én ért ide az első személyvonat. 1931-ben szép új iskolát kapott a település. 1939-41-között épült meg a településen átvezető 71-es műút. 1949-ben a Badacsonytomajhoz tartozó Kisörsszőlőhegy nevét a belügyminiszter Badacsonyörsre változtatta.

dsc_6326


Badacsonyi borvidék:

A badacsonyi borvidék a szőlőtermesztés szempontjából igen csak különleges. Az itteni mikroklímát az északi széltől védett, kedvező lejtésű hegyoldalak és a Balatonról visszaverődő napsugarak meghatározzák. A Balaton hőtani viselkedése is fontos szerepet játszik.

A víz melege a hideg levegő hatását mérsékli, a forró nyári éjszakákon, és biztosítja a légjárást, amely az áthevült szőlőnövény számára fontos. A víztömeg egyidejűleg biztosítja a levegő magasabb páratartalmát is. A déli, délnyugati lejtők védett területein alakul ki olyan kedvező klíma, amely néha a szub-mediterrán éghajlatra emlékeztet.

A talaj tekintetében is különleges a badacsonyi borvidék. Talaja helyenként lösz, de a hegytető felé haladva a bazalt a meghatározó. A bazalt elnyeli a nap sugarainak melegét, majd éjszaka visszasugározza a szőlőtőkékre, így védve az ültetvényeket a lehűlésektől. A borvidéken találkozhatunk még mészköves és vörös permi homokkő talajokkal, mint például az Arborétum ültetvényinek talaja.

dsc_6318


A Folly Arborétum szőlői:

Budai Zöld:

Magyar fajta, a Kárpát-medencében alakult ki, a budai szőlőkről kapta nevét, ahol egykor közkedvelt volt. Ma már leginkább Badacsonyi borvidéken találkozhatunk vele. A kéknyelű porzópárjaként volt ismert. Vastag levélszövetű, gyapjas fonákú, levélszéle csipkés. Bőségesen termésű, fürtje nagy, tömött, bogyói közepesen nagyok, kissé megnyúltak. Rothadásra hajlamos. Bora különleges ízvilágú, ropogós savakkal, citrusos és zöld almás jegyekkel jellemezhető.

Ültetvény nagysága: 0,8 ha

Termőhely: Kisörsi-hegy


Szürkebarát:

A szürkebarát franciaországi eredetű szőlőfajta, a pinot családból származik. Valószínűleg eredetileg a pinot noir egyik klónja. Burgundiában a középkorban már ismerték, innen 1300 évek környékén érkezett Magyarországra. Németországot csak a 16. század végén jelent meg. Mára a legtöbb bortermelő országban megtalálható, termesztik Kanadában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban is. Kicsi és nagyon tömött fürtű. Bora gazdag ízekben, extraktban, finom savú. Magyarországon lassan fejlődő, félédes és száraz fehérborokat készítenek belőle. Szürkebarát borunkat összesen kilenc hónapig érleltük kis méretű tölgyfahordókban. Bársonyos ízvilágú bor, melyre zöldalmás, citrusos és fűszeres aromák jellemzőek. Kiváló kísérője halaknak, fehér húsoknak és salátáknak.

Ültetvény nagysága: 1 ha

Termőhely: Kisörsi-hegy

dsc_2840


Olaszrizling:

Az olaszrizling olasz, vagy francia eredetű szőlőfajta. Magyarországon az egyik leggyakoribb fehérborszőlő. Franciaországból került hazánkba a 19. század közepén. Leginkább a nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették. Bora a magyarországi termőhelyeken mára sokkal jobb eredményeket add, mint hazájában. Fürtje kicsi és tömött. Bogyója kicsi, sárga, gömbölyű, vékony héjú. Borának íz világa sokszor a keserű manduláéra emlékeztet. Savai szelídek, de mértéke a termelőhelytől függ. Csopakon a leglágyabb, Badacsony felé a savas jelleg erősödik. Október elején szüretelik. Későn érő fajta, ezért szereti a melegebb helyeket, a déli fekvésű lejtőket. Termése majdnem állandó minőségű, de a rothadás, a lisztharmat néha eléri. Olaszrizling borunkat feldolgozás után tölgyfahordókban erjesztjük és kilenc hónapig érleljük. Az elkészült bor egyaránt magában hordozza a borvidék és a fajta jellegzetességeit.

Ültetvény nagysága: 1,5 ha

Termőhely: Kisörsi-hegy


Muscat Ottonel:

A muskotály a legősibb fehér szőlőfajták egyike. Számos változata mellett, csemegeszőlőként is igen kedvelt, gyakran használják mazsolának vagy készítenek belőle szőlőlét, pálinkát. A szőlő cukortartalma viszonylag nagy, így melegebb éghajlatú vidéken könnyebb belőle édes bort készíteni. Népszerűségének oka, hogy a szőlő ízét jól visszaadja. A sok savnak köszönhetően a muskotályok sokáig érlelhetőek. Muscat ottonel borunkat bódító virágillat, sárgabarackos és hűvösen citrusos, zöldes aromák hangulata jellemzi, utóízében pedig enyhe narancsos jegy jelenik meg. Kiváló kísérője fehér húsoknak és salátáknak, de akár desszertek mellé is fogyasztható.

Ültetvény nagysága: 1 ha

Termőhely: Szénégető-dűlő


Kéknyelű:

A kéknyelű egy magyar szőlőfajta, amit csak Badacsonyban és a Balaton-felvidéken termesztettek. A fajta nevét a kékes-vöröses árnyalatú levélnyeléről kapta. Bogyója közepes méretű, zöldes-fehér színű, pontozott, héja vastag. Női virágú, ezért termékenyülése bizonytalan. a beporzás a szél segítségével történik. A fő porzó fajtája a budai zöld, ezzel együtt telepítik. Későn érő, október közepe vége felé szüretelhető, emiatt mustfoka erősen függ az évjárattól. A filoxéravész előtt népszerű és drága volt. Napjainkban az egyedi borok iránti kereslet hatására egyre több pincészet készít tisztán kéknyelűből bort. A fajta népszerűsítésének érdekében Badacsonyban minden évben megtartják a kéknyelű virágzásának ünnepét. Bora halványszínű, illata visszafogott, főleg fehér húsú gyümölcsökre, citrusokra, néha virágokra és zöldfűszerekre emlékeztet.

Ültetvény nagysága: 0,3 ha

Termőhely: Kisörsi-hegy


Rajnai Rizling:

A rajnai rizling németországból származó szőlőfajta. Fürtje kicsi, tömött, sokszor szabálytalan alakú. Közepes termésű. Magyarországon szeptember végétől, vagy akár több hónappal később is szüretelhetik. Rothadásra hajlamos és a lisztharmatra is érzékeny. Bora kemény, de finom savakkal rendelkezik, extrakt tartalma nagy. Termőhelytől és feldolgozástól függően sokoldalú lehet, a könnyű, vékony, savas bortól egészen a testes, nagy cukortartalmú csemegeborig.

Ültetvény nagysága: 0,3 ha

Termőhely: Kisörsi-hegy

dsc_6336